|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 123 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-123 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gáspár Botond 2013. december 17.Maros megyében minden területen sérülnek a nyelvi jogokMaros megye az egyetlen az országban, ahol az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának az összes cikkelye sérül – mondta az árnyékjelentést készítő csoport vezetője, Markó Attila. „Maros megye az iskolapéldája annak, hogy miként nem érvényesülnek a nyelvi jogok Romániában” – ismertette korábbi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Markó Attila, aki a Mikó Imre jogvédő szolgálat vezetőjeként 150 oldalas dokumentumot állított össze a nyelvi jogok tiszteletben tartásáról Romániában. A képviselő ezzel kapcsolatos megkeresésünkre kifejtette: a nyelvi charta cikkelyek szerint rögzíti a jogokat, és Maros megye kapcsán nincs olyan cikkely, amely ne sérülne. „A közigazgatás területén az önkormányzatokban különböző jelzőkkel illették a magyar nyelvű felszólalásokat, évek óta várat magára a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése, és azt hiszem, az egyedüli megye, ahol visszalépés történt a kétnyelvű településtáblák ügyében, holott az etnikai arány nem változott. Az oktatás területén ott van az orvosi egyetem, amely a jogok be nem tartásának mintapéldája, a kultúra területén ott van a Forgatag, amelyet nem engedtek meg a főtéren megszervezni, a gazdasági élet területéről a piaci kétnyelvű termékcímkék esetét említhetném, az igazságügyben pedig sehol nem érvényesülnek a nyelvi jogok” – mondta Markó Attila. Hozzátette, ennek az oka a városvezetés, amely „másképp” értelmezi az interkulturalitást, a megyeközpont hangulata pedig kivetítődik az egész megyére. Arra a kérdésünkre, hogy a felmérés szerint akkor rosszabbul állunk, mint például a román többségű és vezetésű Arad vagy Szatmár megye, a válasz igen volt. „Ott is vannak gondok, sőt még Kolozsváron is, ahol a helyi önkormányzat támogatta a Kolozsvári Magyar Napokat, de nem ennyi, mint Marosvásárhelyen és Maros megyében” – fogalmazott Markó Attila. Romániának októberig kellett volna benyújtania a második időszakos jelentést arról, hogy miként tett eleget az ET Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájának ratifikálásában vállalt kötelezettségeinek, a kormány decemberig halasztást kért. Az árnyékjelentés szerint országos szinten az igazságügyben vannak a legnagyobb hiányosságok, nem figyelnek oda, hogy a kisebbségiek használhassák anyanyelvüket, és azzal is sértik a chartát, hogy erről nem is gyűjtenek adatokat. Markó Attila úgy látja, a most készülő hivatalos jelentés realistább, mint az első, miután bejelentették, hogy árnyékjelentést készítenek, a külügyminisztérium figyel arra, hogy „ne hazudjon annyit, mint eddig”. A román állami jelentés után hat hónapig van lehetőség az árnyékjelentés benyújtására, az Európa Tanács szakértő bizottsága ezt követően mind a két dokumentumot elemzi, kérdéseket tesznek fel, amelyekre a román kormánynak válaszolnia kell, majd a bizottság tagjai Romániába látogatnak, a helyszínen vizsgálódnak, és megfogalmazzák az ajánlásokat. Gáspár Botond Székelyhon.ro 2013. december 29.SZNT: provokáció a zászlóügy, váltsák le a rendőrfőnökötA térség társadalmi békéjét veszélyezteti az a súlyos provokáció, amelyet a marosvásárhelyi helyi rendőrség követett el azáltal, hogy harmincezer lejes bírságot szabott ki az EMNT-re a székely zászló kifüggesztése miatt – véli a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs Marosvásárhely polgármesterének, Dorin Floreának címzett nyílt levelében kifejti, méltatlankodással vette tudomásul, hogy a városháza alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség főnöke, Valentin Bretfelean 30 ezer lejes pénzbírságot szabott ki az EMNT-re (a 2013. évi 185-ös számú, a reklámanyagok elhelyezésére és engedélyezésére vonatkozó törvényre hivatkozva), mivel a Klastrom utcai székházra kitűzte és nem távolította el a székely zászlót. Izsák Balázs a jelzett törvény 3. cikkelyével érvel, miszerint reklámnak minősül „azoknak a sajátos módszereknek és eszközöknek az összessége, amelyek segítik a fogyasztókat, hogy bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat megismerjenek és értékeljenek, vagy tájékoztatják a közönséget egyes eseményekről, helységek rendeltetéséről, termékbemutatókról, üzletmegnyitásokról és más hasonlókról, valamint bármely formában történő bemutatása kereskedelmi, ipari, kézműves vagy szabadfoglalkozású tevékenységeknek, azzal a céllal, hogy javak és szolgáltatások, jogok és kötelességek eladását előmozdítsák.” Ezek alapján kijelenti: „Bretfelean úr önkényesen és helytelenül járt el, amikor a székely zászlót reklámanyagnak minősítette. Ez a hatalmi visszaélés a székely zászló ellen irányul, és Marosvásárhely egész lakosságát fenyegeti, ha valaki kitűzné a zászlót, nyilvánvaló szándéka pedig a város magyar közösségének a megfélemlítése a hajdani Szekuritáté módszerével”. Továbbá leszögezi, a segesvári ügyészség kérésére a művelődési minisztérium hivatalos értékelést adott ki a székely zászlóról, amely szerint a lobogó egy történelmi közösség jelképe, tehát használata nem ütközik törvénybe. „A minősítés önmagában is a székelység megsértése, súlyos provokáció, amely veszélyezteti a térségben a társadalmi békét is. Úgy tekintem, hogy ezek a cselekedetek elegendően súlyosak ahhoz, hogy indokolják Valentin Bretfelean úr leváltására és megbüntetésére irányuló, ezúton előterjesztett kérést” – fogalmaz Izsák Balázs. Az SZNT június 22-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartotta tizenhatodik küldöttgyűlését, amelyen első román nemzetiségű tisztségviselőként jelen volt Dorin Florea is, aki akkor elmondta: konfliktusok helyett közös erővel kell támogatni, hogy Marosvásárhely régióközpont legyen. „A magyarságot ne alázzák meg olyan képviselők, akik nem az értékeket helyezik előtérbe. Partner leszek Marosvásárhely építésében” – mondta akkor az elöljáró. Az RMDSZ szerint is provokáció Az EMNT megbírságolását az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Peti András is a magyar közösség provokálásának minősítette, és kérte a rendőrfőnök leváltását. „A törvények betartásáért felelős szervek, ez esetben a helyi rendőrség a közösséget megfélemlítő lépésként büntetést ró ki a székely zászló kitűzéséért, reklámcélt szolgáló zászlóvá leminősítve azt, arcul csapva ezzel a teljes marosvásárhelyi magyar közösséget” – áll közleményében. Hozzáteszi, az RMDSZ minden szükséges, törvényes lépést meg fog tenni a hatósági túlkapások ellen, illetve kérni fogja a vétkesek felelősségre vonását. Gáspár Botond Székelyhon.ro 2013. december 30.Cseh Gábor: az ember csak akkor érhet el célt, ha cselekszikAz Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetének elnöke, Cseh Gábor azzal kezdte az évet, hogy számolta a hónapokat, amíg nyugdíjba vonul. Váratlanul érte, hogy EMNT-elnöknek választották, de vállalta a kihívást és jövőre is sok terve van. „Év elején számoltam a hónapokat, hogy mikor megyek nyugdíjba és azután az unokáimnak és hobbijaimnak, a focinak és a kőszobraimnak szentelek időt. De váratlan fordulat történt az életemben, ugyanis az EMNT Maros megyei elnökének választottak meg, így az elképzelt álmaim szertefoszlottak. Ez egyben nagy kihívás is volt számomra” – ismertette Cseh Gábor, aki szerint az EMNT Maros megyei szervezete a legjobb évét zárta. „Negyvenkét rendezvényünk volt és azt hiszem, országos szinten is magasra emeltük a mércét, ez az egész EMNT-csapat dicsősége. A legfontosabb feladat a közösségépítés megerősítése, a magyar érdekvédelem, a magyar identitástudat ápolása. Én először magyar vagyok, másodszor magyar vagyok, harmadszor is magyar vagyok és utána jöhet a többi. Eképpen gondolkodom és cselekszem”– mondta, majd az idei események közül kiemelte, hogy 23 év után először tartottak rendezvényt Marosvásárhelyen Szent István napján, továbbá létrehozták a Bajnokok, Élsportolók és Sportbarátok Klubját (BÉSK), valamint nemzeti önvédelmi alapot. „Jó volt látni, hogy 23 év után ébredezik a magyarság Csipkerózsika-álmából és bebizonyosodott, hogy az elmúlt évek balettlépések politikájának szomorú eredményei vannak. 2014 harcos évnek ígérkezik, amikor az erdélyi magyarságnak végre a sarkára kell állnia, mert aki nem tud harcolni nemzeti ügyei érdekében, az csak rabszolgának jó. Ugyanakkor felhívást intézek politikai pártjaink irányában (RMDSZ, EMNP és MPP), hogy tegyék félre a makacs »Keraban-politizálást«, és lássák be, hogy csak az Erdélyi Magyar Összefogásban van jövő” – vázolta Cseh Gábor. A jövő évben folytatják a Magyar Állampolgárok Klubjának (MÁK), valamint a BÉSK működtetését, ismét kezdeményezik a Zalaegerszeg-kártya mintájára a Marosvásárhely-kártya bevezetését, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését. Gáspár Botond Székelyhon.ro 2014. január 28.Lemondott mandátumáról GáspárikSzemélyes okokra hivatkozva lemondott mandátumáról az RMDSZ listáján 2012 nyarán a Maros megyei önkormányzatba bejutott Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója döntését október 18-án iktatta az önkormányzatnál. Megkeresésünkre elmondta, ezentúl már nem tudja százszázalékosan teljesíteni a feladatát, ezért jobbnak látta, ha lemond. „A megyei tanácsi tisztség egész embert követel, eddig nem volt hiányzásom, és rendesen elvégeztem a feladataimat, ez már azonban kínossá kezdett válni. Sokkal több külföldi munkája van a színháznak, amire oda kell figyelni, és a tanári munkámmal sem tudtam összeegyeztetni” – mondta Gáspárik Attila, aki többek közt azt is fájlalja, hogy másfél éves megyei önkormányzati képviselői munkája alatt a sajtó egyszer sem kérdezte meg, hogy mit csinál, ezt pedig kudarcként éli meg. „Szemléletváltás zajlott a kultúrbizottságban, már csak azért is, mert a bizottság eddig mindig magához hívatta a vezetőket, és úgy ülésezett, én elértem azt, hogy kiszálltunk a különböző helyszínekre” – magyarázta Gáspárik. Hozzátette, az elmúlt másfél év alatt arra is rájött, hogy nem politikusalkat, nem tud politikai csapatban dolgozni. „Nem tudok olyan kompromisszumokat kötni, amelyeket mások megkötnek” – mondta, de nem kívánt példákkal élni. Gáspárik Attila október 18-án mondott le mandátumáról, a megyei tanácselnök ezt 24-én vette tudomásul. A tanácsosi helyet azután nyilvánítják megüresedettnek, hogy csütörtöki ülésén azt a közgyűlés is tudomásul veszi. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke lapunknak elmondta, kérték, hogy az október 31-ei ülésen iktassák be a szövetség új képviselőjét is. „A listán Nyárádszereda volt polgármestere, Dászkel László következik, ha ő nem vállalja, akkor a marosfelfalusi volt iskolaigazgató, Dénes József kapja a mandátumot” – mondta. Arra a felvetésünkre, hogy amennyiben Gáspárikot csütörtökön nem „pótolják”, ez az egy mínusz mandátum befolyásolja-e a november 14-én esedékes rendkívüli ülés kimenetelét, Brassai nemmel válaszolt. A rendkívüli ülést egyetlen napirendi ponttal hívták össze, hogy eldöntsék: kiírják-e a népszavazást arról, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye egy fejlesztési régiót alkosson. A Maros megyei tanácsot 13 RMDSZ-es, 13 USL-s, 6 PDL-s és 2 PPDD-s képviselő alkotja, ahhoz, hogy referendumot írjanak ki, a jelenlevők 50 százalékának plusz egy tanácsosnak kell támogatnia a kezdeményezést. Gáspár Botond, Szász Cs. Emese Krónika (Kolozsvár), 2014. február 3.Visszanézőben a kilencven éves Nagy PálnálNéhány nappal ezelőtt töltötte be 90. életévét Nagy Pál irodalomkritikus, irodalomtörténész, akivel munkásságáról, múltról, jelenről és jövőről beszélgettünk. 1924. január 30-án született a történelmi Marosszék Székely-Mezőségnek nevezett részén, a kies dombjairól híres Mezőkölpényben, református kántortanító fiaként. Gyerekkorát is itt töltötte, majd 1943-ban a marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett, kolozsvári felsőoktatási tanulmányait a katonaság, a front és a hadifogság szakította félbe, mígnem 1948-ban szakvizsgázott. Születésnapja alkalmából lakásán kerestük fel Nagy Pált (Pali bácsit), akit hétfőn a postás is meglepett: a Magyar Írószövetség díszoklevelét hozta, amit életműve elismeréseként küldtek. „Kiemelkedő ügyként tekintek a teljes, több mint harminc kötetet számláló Wass Albert-sorozatra, amit szerkesztettem, hiszen mindketten a Mezőség szülöttei, írói vagyunk, ez pedig közel vitt hozzá. Legmélyebben Sütő Andráshoz kötődtem, akivel barátok voltunk, és vele is a Mezőség kapcsolt össze – meséli, majd hozzáteszi: 1955-ben kerültem Marosvásárhelyre, 1970-ig az Igaz Szónál dolgoztam, azután három évig a Bukarestben indult A Hét marosvásárhelyi szerkesztője voltam. Termékeny időszak volt ez, volt idő a fantázia játékaira is. 1973-ban az Új Élethez kerültem szerkesztőnek, ahova Sütő András hívott meg. Innen mentem nyugdíjba 1984. január 30-án, hatvanadik születésnapomon. Ezután továbbra is aktívan végeztem a szerkesztőségi munkát a Mentor Kiadónál, saját kiadványaim egy része is itt jelent meg” – mondta, majd a jelenlegi irodalmi életről kérdeztük: „Nem vagyok elragadtatva, nem úgy alakult, ahogy szeretném. A napilapok elmélyültebben, hatásosabban kellene viszonyuljanak az irodalomhoz. A könyvkiadók nehéz helyzetben vannak, sokan már temetik a Gutenberg-galaxist. Régebben egy-egy színházi fellépés esemény volt a városban, de mára már megszűnt a színház centrikus szerepe. A mostani vásárhelyi színház nem túl vonzó számomra, valamikor rendszeres nézője voltam, kritikákat írtam – ezekből egy összeállítás kiadás alatt van” – tudtuk meg Pali bácsitól. Érdekességként megemlítette, hogy az első kiadvány, amelyben a neve szerepelt, az 1953-54-ben volt, amikor előszót írt Móricz Zsigmond románul megjelent elbeszélés-gyűjteményéhez, és ennek kapcsán megismerte a szerző lányát, Móricz Virágot. Azóta több kötetet jelentetett meg, mint az 1997-es Visszanéző, a 2004-es Forgatagos időkben vagy a 2011-es Vallomásos emlékek – összesen mintegy tíz körül van kiadványainak száma. Amikor a mindennapjairól kérdtük, egyik 1999-es interjújából kiragadott részlettel válaszol: „Nincs időm semmittenni. Képzelt babérokon pihenve merengeni a széleken. Megyek, ahová hív a feladat. Ahol valamit bármi keveset tehetek azokért, akikkel közös az anyanyelvem, azonos a sorsom.” Gáspár Botond Székelyhon.ro, 2014. február 5.Márton Zoltán: nem mindegy, hogy „románoznak”, vagy szavazati jogot adnakA magyarországi országgyűlési választásokról és a regisztrációról Makfalva polgármesterét, az MPP színeiben mandátumot szerzett Márton Zoltánt kérdeztük. – Fontosnak tartja-e a regisztrációt? – Jómagam regisztráltam és bárkinek szívesen segítek, aki elakad, vagy esetleg neki sem fog az elektronikus regisztrálásnak, mondjuk „gépallergia” miatt. Ez egy lehetőség, és egyben amolyan névsorolvasás is. A regisztráltak létszámából komoly nemzetpolitikai következtetéseket lehet majd levonni. – Részt vesz-e a választásokon? Miért fontos ez? – Természetesen részt kívánok venni, hogy visszaigazoljam ennek a szerzett, vagy inkább biztosított jognak a szükségességét. Az más kérdés, hogy a külhoni szavazatokat én egy kicsit másként értékelném, de úgy vélem, ez egy kezdet és rajtunk is múlik, hogy bal, vagy jobb lábbal lépjük az elsőt. – Hogy látja, Erdély, Székelyföld, Makfalva viszonylatából, milyen kapcsolata van Magyarországgal? – Magyarország, Erdély és a Székelyföld csak jó kapcsolatot ápolhat egymással. Ez nem kívánságműsor, hanem létszükséglet. Amikor nemzeti kormány van Budapesten, akkor ez hatványozottan érvényes. Nekünk, makfalviaknak nagyon jó kapcsolataink vannak Magyarországon, de ez annyira természetes, hogy szinte álságos is ezzel dicsekedni. Püspökladány testvértelepülésünk, de tagja vagyunk a Kárpát-medencei Szentkirály Szövetségnek is, a község Székelyszentistván nevű faluja által. Természetesen a korábbi személyes és baráti kapcsolataink most a község javát is szolgálják, de ez megint természetes, hiszen egy nemzet vagyunk. – Terveit, a község fejlődését befolyásolja-e a budapesti kormány, számít-e az ottani helyzet? – Mivel már hagyománnyá lett, hogy lecsípnek a megyei költségvetés osztása során a makfalvi „osztalékból”, magyarországi támogatásokból is pótolnunk kell a hiányt. Mi vagyunk Maros megye egyetlen nem RMDSZ-es magyar önkormányzata és ezt a lakosoknak „nyilvánvalóan” érezniük kellene. A jó magyarországi kapcsolataink mindenképpen előnyt jelentenek, amelyek nem mindig pénzben hoznak hasznot. Támogatásainkat általában a nyílt pályázati rendszerből sikerül megszereznünk, de vannak magántámogatóink, akik nem politikai alapon, hanem a személyes, vagy a közösségi szimpátia mezsgyéjén segítenek bennünket. Minden anyagi nyomorúságtól függetlenül, nem lehetünk közömbösek a magyarországi helyzet iránt, legyen az politikai, társadalmi vagy gazdasági természetű. Nem lehet mindegy nekünk, hogy „23 millió románoznak”, amikor rólunk van szó, vagy szavazati jogot biztosítanak a számunkra. Gáspár Botond Székelyhon.ro, 2014. február 7.Németh Zsolt: Nemzetgyűlés lesz az OrszággyűlésMarosvásárhelyre is ellátogatott Németh Zsolt, Magyarország Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára, aki a magyar országgyűlési választásokra való regisztráció menetéről érdeklődött. A magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtök este a Klastrom utcai honosítási irodában az EMNP Maros megyei elnökével, Portik Vilmossal, és marosvásárhelyi elnökével, Jakab Istvánnal, az EMNT Maros megyei elnökével, Cseh Gáborral, valamint a honosítási iroda vezetőjével, Kirsch Attilával találkozott, és elsősorban az országgyűlési választásokra való regisztráció menetéről érdeklődött. A találkozón részt vett Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezetője, Zsigmond Barna Pál is. Németh Zsolt elmondta, a demokrácia-központoknak fontos feladatuk van a honosításban, mindeddig azonban nem sikerült eljutnia a marosvásárhelyi székházba, ezt pótolta mostani látogatásával. „Most bővült is a demokrácia-központok feladata, hiszen lendülettel, dinamikusan a regisztrációt is végzik. Látogatásom célja az is, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy alig egy bő hónap maradt a regisztrációra, ami március 22-én megszűnik, de nem szabad az utolsó percekre hagyni, mivel március 12. az az időpont, ameddig ajánlatos regisztrálniuk a külhoni magyar állampolgároknak” – mondta el a találkozón Németh Zsolt. Hozzátette: a külhoni magyaroknak a magyarországi választásokon való részvétele a demokráciaépítés következő lépése, amely a magyar nemzet körében a honosítással kezdődött, ezt pedig a nők szavazati jogának 1919-es megadásához hasonlította. „Azzal, hogy immár a külhoni magyarok számára is megnyílt ez a lehetőség, a Kárpát-medencében élőknek, és a világ magyarsága számára egyaránt, azt jelenti, hogy az Országgyűlés ismét Nemzetgyűlés lesz, mert az egész nemzet legitimizálja. Azt állítani, hogy a külhoni magyaroknak nincs közük a magyarországi parlamenti rendszerhez, cáfolja 2004. december 5-e, amikor látványosan bebizonyosodott, hogy a külhoniakra nézve komolya hatása van annak, hogy milyen az Országgyűlés összetétele, a budapesti kormány jellege” – ismertette Németh Zsolt. Gáspár Botond Székelyhon.ro, 2014. február 17.Izsák Balázs: fel sem merült, hogy ne legyen felvonulásDecember 10. volt az a határidő, ameddig Marosvásárhely polgármestere betilthatta volna a Székely Szabadság Napja alkalmából tervezett felvonulást, amennyiben bizonyított lenne a rendezvény államcsíny-jellege. Erről azonban szó sincs, tehát mindenképpen lesz felvonulás. Múlt héten röppent fel a hír, hogy a marosvásárhelyi közbiztonsági véleményező bizottság nem engedélyezte, hogy március 10-én, a Székely Szabadság Napján felvonulást szervezzenek a Postaréttől a Főtérig. Az indok az volt, hogy a felvonulás nem áll összefüggésben az esemény emlékező jellegével. Mint beszámoltunk róla, a bizottság elnöke Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője, a testületnek pedig csupán véleményező szerepe van, a döntést a polgármesternek kell meghoznia. Megkeresésünkre Izsák Balázs, a szervező Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a mozgósítás zökkenőmentes, a rendezvényt megtartják és tavalyhoz hasonlóan várnak résztvevőket Székelyföld minden szegletéből, valamint a Partiumból, Magyarországról és a nagyvilágból is. Azt szeretnék, ha legalább százötvenezren lennének. „Fel sem merült, hogy ne tartsuk meg a felvonulást. Napok óta nem kaptam levelet Bretfelean úrtól, pedig korábban gyorsfutárral naponta több levelet is küldött. Az is előfordult, hogy reggel 9 órakor iktattam egy okiratot, és 11-kor már választ kaptam rá, de szerda óta semmilyen fejleményről nem tudok. Mi a március 10-ei eseményt december 8-án jelentettük be, a törvény értelmében pedig a polgármesternek 48 óra áll rendelkezésére, hogy amennyiben bizonyíthatóan egy adott rendezvényen államcsínyre készülnek, akkor betiltóhatározatot adjon ki. Államcsíny a mi terveinkben nem szerepel, december 10-ig pedig határozat nem született. Egyébként a gyülekezeti és a vélemény-nyilvánítási jogot, a szólásszabadságot nem lehet korlátozni, tehát lesz felvonulás” – tudtuk meg Izsák Balázstól. Hozzátette, az előzetes bejelentést – és nem engedélyezési kérelmet, mert ilyenre nincs szükség – december 8-án iktatták, ez pedig tartalmazta a rendezvény minden elemét. „Az egyik eleme a felvonulás. A törvény értelmében ezen úgy lehet módosítani, ha a véleményező bizottság a szervezőkkel együtt változtat az eredeti terven, mi viszont nem írtuk alá a felvonulás elmaradására tett javaslatot” – ismertette az SZNT elnöke. Gáspár Botond Székelyhon.ro, 2014. február 18.Nem engedélyezték a felvonulást, de lesz megmozdulásA marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean szerint betiltották a március 10-ei felvonulást és hétfőn délután erről értesítették a szervezőket, ezért ezután – szerinte – bűncselekmény a mozgósítás és a részvétel. A törvény szerint azonban mindezért indokolt esetben csak pénzbírság róható ki, Izsák Balázs szerint pedig megtartják a megmozdulást. A marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője, Valentin Bretfelean megkereste szerkesztőségünket, és elmondta: Romániában nem lehet nyilvános gyülekezést szervezni a polgármester beleegyezése nélkül. „Szó sincs arról, hogy a gyülekezési vagy a vélemény-nyilvánítási jogokat korlátozzuk. A véleményező bizottság, amelynek tagja a csendőrség, a rendőrség, a közúti rendőrség, a tűzoltóság és a helyi rendőrség képviselője is, tehát szakmai szempontokat figyelembe véve úgy döntött, hogy munkanapon nem lehet megszervezni ezt a felvonulást. A véleményező bizottság javaslatára a polgármester is elutasította a jóváhagyást, hiszen ha nem így tett volna, akkor viselnie kellett volna a felelősséget, ha bármilyen incidens történt volna. Hétfőn délután az 1742-es számú átiratban értesítettük Izsák Balázst, hogy a megemlékezést a Székely Vértanúk emlékművénél jóváhagytuk, viszont a Postarét és a Főtér között tervezett felvonulást nem. Ezért ha mégis megtartják, akkor az bűncselekménynek minősül, és az ügyészségnek kell majd kivizsgálnia a szervezők és a résztvevők tettét. Mivel írásban értesítettük a szervezőket, ezután mindenfajta mozgósítás, hívogatás a büntető törvénykönyv hatáskörébe tartozik” – fogalmazott Valentin Bretfelean. Megkeresésünkre Izsák Balázs elmondta, valóban megkapta hétfő délután az átiratot, amelyben engedélyezték a március 10-én 17 órakor a Postaréten kezdődő megemlékezést, a felvonulást viszont nem, ezért megmozdulásra hívják az embereket. „Ezek után miként lenne bűncselekmény a mozgósítás, hiszen mi mindenkit a 17 órai rendezvényre hívunk” – mondta. Az 1991. évi 60-as, 2004. szeptemberében újraközölt törvénynek a bírságokra vonatkozó 25. cikkelye értelmében a törvény előírásainak megszegése fegyelmi, pénzbeli, polgári vagy bűnügyi felelősséget von maga után. A 26-os cikkely pedig leszögezi, hogy pénzbírság róható ki abban az esetben, ha be nem jelentett vagy betiltott nyilvános gyülekezést mégis megtartanak; ha nem tartják be a bejelentett időintervallumot, menetirányt, helyszínt; ha a be nem jelentett vagy betiltott rendezvényen azután is részt vesznek, miután a hatóságok a helyszín elhagyására szólítottak fel. Bűncselekménynek – a 29-es cikkely szerint – minősül a fegyverek, robbanó- és gyúlékony anyagok stb. bevitele, valamint – a helyzet súlyosságától függően – a szervezőkkel vagy a hatóságokkal szembeni erőszak. Gáspár Botond Székelyhon.ro, 2014. február 24.Az SZNT perel a felvonulásértA Székely Nemzeti Tanács bíróságon támadta meg Marosvásárhely polgármesterének döntését, miszerint betiltotta a Székely Szabadság Napja, a március 10-ei rendezvény második részét, azaz a felvonulást. Az első tárgyalást csütörtökre tűzték ki. „Áldás, békesség a székely népnek” – nyitotta meg a Marosszéki Székely Tanács hétfő esti ülését a szervezet elnöke, Csíki Sándor, majd a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs ismertette a március 10-ei Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett eseménysorozatot. „Tavaly májusban tettük le a gyülekezési bejelentést, de akkor azt a választ kaptuk a városházától, hogy még nem tudnak a következő évre vonatkozóan dönteni. Ezt megértettük, ezért december 8-án ismét beadtuk a bejelentést. A polgármesternek bizonyos törvényes feltételek mellett jogában áll betiltani egy rendezvényt, de ezek ebben az esetben nem állnak fenn, és a törvény tartalmazza a 48 órás határidőt, amíg a betiltást el lehet rendelni, ami december 10-én letelt. Hangsúlyozom, a gyülekezési jog nem engedélyhez kötött, ennek ellenére a polgármester úgy döntött, hogy a Székely Szabadság Napjának második részét nem engedélyezi. Meggyőződésük, hogy ez a rendelkezés törvénytelen, ezért megtámadtuk a bíróságon, ma (február 24-én – szerk. megj.) kaptuk az idézést, miszerint február 27-ére, csütörtökre tűzték ki a tárgyalást. Már önmagában az, hogy bírósággal állapíttatjuk meg, hogy ez törvénytelen, bizonyítja, hogy az SZNT jogkövető, a törvény tiszteletben tartásával lépünk fel mindig és a jövőben is ezt tesszük” – mondta Izsák Balázs. A perben Kincses Előd ügyvéd képviseli az SZNT-t. Hozzátette, 15 és 17 óra között, a gyülekezés alatt „legyünk nagyon bátrak”, mert a nagyszámú jelenlét egyértelmű tiltakozás lehet, kifejezheti a gyülekezési jog korlátozására tett kísérlet elleni fellépést, azt, hogy az alkotmányos, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását várják a hatóságoktól. Csíki Sándor szerint azt tehát még nem lehet tudni, hogy 18 és 20 óra között merre tart majd a tömeg, azt viszont megemlítette, hogy tavaly három sikeres esemény történt az SZNT életében: március 10-én több mint 30 ezren vettek részt Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján, a Székelyek Nagy Menetelésén 150 ezren vettek részt, Izsák Balázs pedig Bethlen Gábor-díjat vehetett át. Az idei Gábor Áron-díjat nagy valószínűséggel a Kultúrpalota kistermében adják át 20 órától, a kitüntetést idén a Csíki Székely Múzeum kapja. A hétfő esti ülésen többen hangsúlyozták, óriási nagy a különbség aközött, hogy a tömeg hazamegy, és aközött, hogy felvonul, valamint kiemelték a marosvásárhelyiek fontos szerepét: érezzék úgy a helyiek és a környékbeliek, hogy otthon vannak a településen, jöjjenek tömegesen a nyárádmentiek, a küküllőmentiek, a székely-mezőségiek. Gáspár Botond Székelyhon.ro, 2014. február 27.Halasztottak a felvonulás ügyébenTöbb bizonyítékot nyújtott be a bíróságra a marosvásárhelyi városháza annak alátámasztására, hogy jogos volt a március 10-ei Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett rendezvény második felének, azaz a felvonulásnak a betiltása. Érdemi döntés hétfőn várható. Csütörtökre, február 27-re tűzte ki a marosvásárhelyi bíróság a Székely Nemzeti Tanács által a marosvásárhelyi polgármester döntése ellen tett fellebbezésének tárgyalását, miszerint betiltotta a Székely Szabadság Napja, a március 10-ei rendezvény második részét, azaz a felvonulást. A perben az SZNT-t képviselő ügyvéd, Kincses Előd a Székelyhon.ro-nak elmondta, mivel az alperes jónéhány bizonyítékot, utolsó pillanatban pedig egy CD-t is benyújtott igazának alátámasztása végett, azok tanulmányozása miatt halasztást kért. „A CD-t csak csütörtökön kaptam kézhez, de úgy tudom, olyan felvételeket tartalmaz, amelyeken az látszik, amint a tavaly március 10-ei felvonuláson egyesek nem megfelelő, nem odaillő dolgokat kiabálnak. Át kell tanulmányoznom ezeket a bizonyítékokat, de szerintem egy olyan rendezvényen, amelyen több tízezer ember vesz részt, biztos akad néhány olyan is, aki provokál. Ez nem mérvadó. Ráadásul az sem indok, hogy a tavaly kiabáltak, mert nem biztos, hogy idén is fognak, vagy fordítva. Szerintem mindez nem indokolja a menet betiltását, csak akkor lenne jogos, ha bizonyított lenne a felvonulás kommunista, fasiszta, államcsíny jellege, de erről szó sincs” – fogalmazott megkeresésünkre az ügyvéd (képünkön). A Székely Szabadság Napját szervező Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs hétfőn, a Marosszéki Székely Tanács ülésén elmondta: „Már önmagában az, hogy bírósággal állapíttatjuk meg, hogy a polgármester döntése törvénytelen, bizonyítja, hogy az SZNT jogkövető, a törvény tiszteletben tartásával lépünk fel mindig és a jövőben is ezt tesszük” – mondta Izsák Balázs. A következő tárgyalást – amikor Kincses Előd érdemi döntést vár – hétfőre, március 3-ára tűzték ki. Gáspár Botond Székelyhon.ro, 2014. március 3.Székely felvonulás: a prefektus közbeavatkozását kérikElutasította a marosvásárhelyi bíróság a Székely Nemzeti Tanács által Marosvásárhely polgármesterének a március 10-ei felvonulást tiltó határozata ellen benyújtott fellebbezését. Hétfő délután született a döntés, miszerint a bíróság nem fogadta el az elnöki rendelvényt – tájékoztatott az SZNT-t képviselő Kincses Előd ügyvéd. „A polgármesternek a felvonulás megtartása ellen megfogalmazott kifogásait korábban elutasította a bíróság, reméltem, érdemben is hasonló döntés születik. Sajnos nem így történt. Öt nap áll rendelkezésünkre, hogy fellebbezzünk, amit meg fogunk tenni. Izsák Balázsnak azt fogom javasolni, hogy forduljunk Victor Ponta miniszterelnökhöz, hogy utasítsa a prefektust a tiltó rendelet megtámadására, a közigazgatási törvény értelmében ugyanis ebben az esetben hivatalból szüneteltetik a határozatot a végleges döntésig, tehát elérjük a célunkat, mert március 10-én megtarthatjuk a felvonulást, s bírósági döntés majd csak később lenne” – mondta portálunknak Kincses Előd. Hozzátette, a prefektus – aki jelenleg Corneliu Grosu, de az RMDSZ bukaresti kormányra lépése következtében ez napokon belül megváltozhat – már két hete kézhez kapta a polgármester tiltó rendelkezését, de egyelőre nem lépett az ügyben, holott kötelessége a törvénytelen határozatokat megtámadni. Az elnöki rendelvényről – tisztázás végett, portálunk érdeklődésére – Kincses Előd elmondta, ez amolyan veszély elhárítására alkalmazható gyorsított eljárási jogi procedúra. „Például, ha elrendelik egy ház lebontását, akkor ha simán beperelem, akkor a házat le is bontják, amíg a per véget ér, s ha igazam lesz, vagyis törvénytelenül bontották le, akkor következhet a kártérítés, de a ház attól még lebontódik. Erre való az elnöki rendelvény nevű procedúra, hogy megakadályozza a ház lebontását, a mi esetünkben a polgármester tiltó rendelkezését szerettem volna leállíttatni ezzel a gyorsított eljárással. Ehhez fordulhattam, ellenkező esetben lehet, hogy novemberben hirdettek volna ítéletet” – ismertette az ügyvéd, aki szerint egyébként a városvezető tiltása képtelenség, mert „nem lehet megakadályozni 30 ezer embert, hogy ne a főtéren át menjen haza a Postarétről”. Gáspár Botond Székelyhon.ro, 2014. március 17.A MOGYE első rektorára emlékeznekA Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem első rektora, Csőgör Lajos születésének 110. évfordulójára szervez megemlékezést a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület kedden 19 órától a Deus Providebit Házban. Előadók: prof. dr. Bocskai István emeritus professzor (MOGYE, Fogorvosi Kar): Csőgör Lajos – Egyetemalapító; dr. Lázok János irodalomtörténész, kritikus (a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára): Alapítás és újrakezdés. Dr. Csőgör Lajos rektor emlékének idézése születése 110. évfordulóján; akad. prof. dr. Péter Mihály Heinrich emeritus professzor: Csőgör Lajos professzor életútja. Gáspár Botond Székelyhon.ro, 2014. március 19.A „román tűzhelyet” félti a Vatra RomâneascăMarosvásárhely főterének felső részében, az Avram Iancu-szobor előtti kis téren tartott rendezvényt szerda délután a Vatra Românească Szövetség, valamint társszervezői. Az „egy ország, egy nép, egy nyelv” jelszóval összefoglalható beszédeket mintegy 250-en hallgatták. Az 1990. márciusi, azaz a Fekete március eseményeinek évfordulóján, szerdán délután mintegy tíz erdélyi román nacionalista szervezet Marosvásárhely főterére szólította híveit, hogy a román nép egysége, a román nyelv és jelképek kizárólagos használata, az ország oszthatatlansága mellett, valamint a MOGYE magyar főtanszékének létrehozása és Maros megyei magyar prefektus kinevezése ellen álljanak ki. 16 órakor megszólalt a felső ortodox katedrális harangja, a főként idős nyugdíjasokból és tinédzserekből álló 250-300 fős csoport pópák imáját hallgathatták, majd 44 percig román hazafias nóták hallatszottak a hangszórókból.20 martie 1990 – Ne învaţă să fim uniţi în gând, vorbă și faptă; Limba română unica stăpână; Nu prefect UDMR; Un singur popor, o singură limbă – ilyen feliratok szerepeltek a táblákon. „Ez a rendezvény senki ellen nem irányul, nem magyarellenes. Nem pártpolitikát folytatunk, hanem egyetlen ruhánk van: román. Azt akarjuk, hogy a mindenkori román kormány kérje ki a Vatra Românească véleményét” – monta a Vatra Românească elnöke, Florin Oproiescu, miközben két fiatal próbálta hazafias bekiabálásokra buzdítani a jelenlevőket, sikertelenül. Jelen volt és beszédet tartott Ioan Șandru, Ioan Berca, a hírhedt Lazăr Lădariu, Ioan Sabău-Pop ügyvéd, és a Nagy-Románia Párt elnöke, Gheorghe Funar is. Gáspár Botond Székelyhon.ro, 2014. március 20.Gyülekeztek a magyarellenesekMintegy 250 résztvevő jelenlétében zajlott már 19-én, szerda délután Marosvásárhelyen az a demonstráció, amelyet a magyar nyelvnek a közigazgatásban való használata és a székely jelképek kifüggesztése elleni tiltakozásul hirdetett meg a Vatra Românească szövetség (UVR) az 1990. március 20-ai események évfordulóján. A román nemzeti színű sálat és kokárdát viselő tüntetők az Avram Iancu-szobor előtti járdán, rendfenntartók gyűrűjében, zászlókat lengetve gyülekeztek, és „A román nyelv az egyedüli úr" feliratú óriás-transzparenst emeltek a magasba. A felszólalók a „székelyföldi románok elnyomása", a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrehozása és a Maros megyei magyar prefektus kinevezése ellen emeltek szót. Pontosan 16 órakor megszólalt az ortodox katedrális harangja, a főként idős nyugdíjasokból és tinédzserekből álló, mintegy 250 fős csoport pedig közösen imádkozott, ezt követően több mint 40 percig román hazafias nóták szóltak a főtéri a hangszórókból. Florin Oproiescu, az UVR elnöke beszédében azt hangsúlyozta: az ország hivatalos nyelve a román, Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, és egyetlen zászlaja van: a piros-sárga-kék. Hozzátette: ők nem a magyarok ellen tüntetnek, hanem a szélsőséges megnyilvánulások, a szeparatizmus ellen. „Nem akarunk politizálni, de elvárjuk, hogy a mindenkori román kormány kérje ki a Vatra Românească véleményét" – monta Oproiescu, miközben két fiatal próbálta hazafias bekiabálásokra buzdítani a jelenlévőket, sikertelenül. Jelen volt és beszédet tartott többek között a szélsőséges, magyarellenességéről elhíresült költő-újságíró, Lazăr Lădariu és a nyíltan magyarellenes Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke is. Az UVR által meghirdetett esemény hírére további tíz szervezet hirdetett meg a marosvásárhelyi rendezvényhez hasonló demonstrációkat az ország 35 településén. Nagyváradon a meghirdetett időpontban alig négyen ácsorogtak értetlenül a szemerkélő esőben a főtéri Mihai Viteazul-szobor előtt. Egyikük egy román zászlót szorongatva telefonálgatott, míg egy másik tüntető tanácstalanságában fel sem emelte a tábláját. A helyszínen rendfenntartók sem tartózkodtak. Szatmárnémetiben mindössze öten vettek részt a Székelyföldön élő románokat támogató akcióként meghirdetett tüntetésen, a prefektúra előtt. A rendezvényt egyébként bejelentették a hatóságoknál, így csendőri biztosítás mellett zajlott az esemény. A tüntetők román zászlókat lengettek, és táblákon hirdették, hogy nem kérnek az etnikai alapú autonómiából. Babos Krisztina, Gáspár Botond, Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár), 2014. március 20.Az autonómiáról nyilvánosanAz Erdélyi Magyar Néppárt nyilvános vitát kezdeményezett az autonómia-tervezetéről és a régiós törvényéről, amely szerintük az erdélyi ügy képviselete mellett Románia modernizációjának kulcsa is lehet. „Az autonómiáról beszélni most a legidőszerűbb, nyíltan és egyenesen kell ezt tenni, nem szőnyeg alá söpörni” – mondta az EMNP elnöke, Toró T. Tibor március 20-án marosvásárhelyi sajtótájékoztatón. Ismertette, kiértékelték a Székely Szabadság Napjának visszhangjait, és arra a következtetésre jutottak, hogy egyesek a szélsőséges kategóriába akarják azt besorolni. „Európai megoldás, amit az erdélyi magyarság javasol. Eljött az egyenes beszéd ideje autonómia-kérdésben. Kértük, hogy az RMDSZ hozza nyilvánosságra azt a munkaanyagot, amely Székelyföld területi autonómiájára vonatkozik. Egy éve ígérik, hogy elindul a vita. Úgy véljük, most, hogy kormányra kerültek, még inkább elhúzzák majd, felkérésünkre érdemi válasz nem érkezett, ezért mi kézbe vesszük a dolgot: ma itt Marosvásárhelyen meghirdetjük a nyilvános vitát a mi tervezetünkről” – fogalmazott Toró T. Tibor. Aszimmetrikus regionalizmus A Néppárt elnöke szerint az SZNT Székelyföld autonómiáját egyedi esetként kezeli, erre vonatkozik a jogszabálytervezet, amely már kétszer is „megjárta” Románia parlamentjét. Az EMNT 2004-ben kidolgozott elképzelése az aszimmetrikus regionalizmus elvén alapszik, kerettörvényt jelenthetne a romániai régiók megalakulásához. „Erre a törvényre építve létrejöhetnének a régiók, ott, ahol erre igény van, majd minden régió megalkothatná saját statútumát. Úgy véljük, nemcsak Székelyföldnek, hanem általános megoldást kell kínálni. Ez a tervezet alkotmánymódosítást feltételez, ezért is vettük le évekkel ezelőtt napirendről, de mivel most zajlik az alkotmány módosításának folyamata, itt a pillanat, hogy újra napirendre kerüljön” – mondta Toró a Néppárt honlapján is megtalálható tervezetről. A koordinációval Bakk Miklós politológust és a Bálványos Intézetet bízták meg, partner pedig az EMNT, az SZNT és a nemrég megalakult Liga Transilvania Democrată, amely a román civil társadalom fele közvetítheti az elképzeléseket, továbbá a Sapientia, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakmai csoportjai. Speciális Marosvásárhely „Az átalakítást mi Románia közigazgatási rendszerének keretében képzeljük el, azt vizsgáltuk, miként hangolható ez össze a megyerendszerrel. A régió megyék feletti közigazgatási szint lenne, kivéve Székelyföldet, ahol a székek rendszerére épülne. Az SZNT-vel szemben mi kezeljük Marosvásárhely jogállását is, amely kiemelt város lenne, külön struktúrával, amolyan brüsszeli modell alapján, mint ahogy a megyei jogú városok is külön állnak a megyétől” – ismertette. Az elképzelés szerint így létrejöhetne – amennyiben az ott élő közösségek igényelnék – a Temesvár-központú Bánság, a Konstanca-központú Dobrudzsa vagy a Nagyvárad-központú Partium. „Ezzel erősödne a román állam, képviselné az erdélyi ügyet, a transzszilván érdeket, egyik fontos kulcsa lehet Románia modernizációjának” – tette hozzá Toró. A nyilvános vita április és május folyamán zajlik. A kettős mércéről Az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke, Portik Vilmos elmondta: a Fekete március 24. évfordulóján – amely események soha többet nem ismétlődhetnek meg – annak ellenére, hogy a marosvásárhelyi városháza harmóniát hirdet, nem szűnnek a konfliktusos események. „A Vatra Românească tegnapi (szerdai – szerk. megj.) rendezvényén magyarellenes rigmusok, szlogenek hangzottak el. A városvezetés a Székely Szabadság Napja szervezőit felszólította, hogy a bekiabálások ne sértsék a román nemzet érzékenységét. Hasonló feltételeket támaszthattak volna a tegnapi tüntetés szervezőinek is. A Székely Szabadság Napja résztvevői valami mellett foglaltak állást, a tegnapi viszont egy közösség ellen szólt” – ismertette Portik Vilmos. Gáspár Botond | Székelyhon.ro, 2014. április 28.Csak azért nem lehet, mert magyarJúnius 5-re halasztották az SZNT elnökének az államfő, a szenátus volt elnöke, a miniszterelnök és a miniszterelnök-helyettes ellen indított diszkriminációs perét. Az SZNT azt kérte a fellebbviteli bíróságtól, hogy az ügyben kérje ki a luxemburgi bíróság véleményét. A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs ősszel emelt panaszt Traian Băsescu államfő, Crin Antonescu volt szenátusi elnök, Victor Ponta kormányfő és Liviu Dragnea kormányfő-helyettes ellen, mivel kizártnak nevezték egy magyar többségű régió létrehozását Romániában. A panaszt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) megalapozatlannak minősítette, a döntés ellen pedig a bukaresti táblabíróságnál fellebbezett az SZNT elnöke. Az első tárgyalás pénteken lett volna, de június 5-re halasztották. „Kértük a bukaresti fellebbviteli bíróságot, hogy kérjen előzetes döntést a luxemburgi bíróságtól, mivel erre joga és lehetősége van, ugyanis mi a 2000. évi 137-es kormányrendeletre hivatkoztunk, amely a 2000. évi 43-as uniós direktívát ültette át a román törvénykezésbe. Reméljük, továbbítják a kérdéseinket Luxemburgba, hiszen nincs mitől tartaniuk” – fogalmazott április 28-ai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs. Az esetleges luxemburgi előzetes döntés amolyan vélemény, nem kötelező érvényű. Az SZNT kérdése egyébként az, hogy mentesíti-e a közméltóságot a szólásszabadsághoz való alapvető jog a diszkriminatív kijelentésektől, az ODT indoklása ugyanis az volt, hogy a „magyarságra” való hivatkozás egy régió létrehozásának elutasításához belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Gáspár Botond. Székelyhon.ro 2014. április 28.Az SZNT nem kampányol, hanem tematizálA Székely Nemzeti Tanács nem foglal állást egyik vagy másik politikai alakulat mellett vagy ellen az európai parlamenti választási kampányban, hanem témákat javasol, a döntést pedig a szavazókra bízza – fogalmazott Izsák Balázs elnök. „Először is fontosnak tartjuk, hogy a romániai magyaroknak legyen képviselőjük az Európai Parlamentben. Másodszor az eddigi tevékenység mérlege kell a kampány lényege legyen. Harmadszor mi témákat javasoltunk, s a szavazók döntenek. Például februárban kértük a székelyföldi önkormányzatoktól, hogy fogadjanak el határozatot, amelyben kimondják, hogy a térségben a román mellett legyen hivatalos nyelv a magyar is, valamint hogy Székelyföld kapjon autonómia-státuszt. Eddig három önkormányzat, a gyergyószentmiklósi, a gyergyóalfalusi és a gyergyóújfalusi fogadta el, és még néhánynál napirenden szerepel. Mi azt várjuk, hogy a választásokig mind a 153 székelyföldi önkormányzat elfogadja” – nyilatkozta Izsák Balázs. Gáspár Botond. Székelyhon.ro 2014. május 19.Tőkés: megvalósulhat a magyar unió EurópábanElviekben most lehetőség nyílik arra, hogy az Európai Unióban megvalósuljon a magyar unió, hiszen bejuthat az európai parlamentbe romániai és szlovákiai, valamint a Fidesz-KDNP nemzeti listáján vajdasági és kárpátaljai magyar képviselő is az anyaországiak mellett – mondta hétfőn Marosvásárhelyen Tőkés László. A marosvásárhelyi Vártemplom Jókai utcai diakóniai központjának Bocskai-termében kezdte meg négy állomásból álló Unió, Erdéllyel! című fórumát Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki harmadik EP-mandátumáért a Fidesz-KDNP nemzeti listájának harmadik helyéről indul. „Habár sokan szeretnének erről megfeledkezni, Tőkés László volt az első, aki Romániában függetlenként EP-mandátumot nyert” – mondta felvezetőjében Kincses Előd ügyvéd, aki felelevenítette az 1989-es a kilakoltatási pert. „A temesvári református gyülekezetet akarta megfosztani lelki és szellemi vezetőjétől Papp László kollaboráns püspök, aki elindította a kilakoltatást, de csak a tulajdonos lakoltathat ki valakit. Ami 1989 novemberében még nem volt igazság, az 1990 januárjában már igazság lett, mert bíróság hozott végleges döntést ennek törvénytelenségéről”– ismertette Kincses Előd. „Akkor én a temesvári parókia autonómiájáért harcoltam, és hatékonynak bizonyult ez az önrendelkezés. A rendszerváltoztatás, nagy vargabetűkkel, azóta is tart, és folytatni kell idehaza és európai szinten is” – fogalmazott Tőkés László, aki vázolta az elmúlt évek magyar nemzetpolitikájának, nemzetegyesítésnek a fontosabb állomásait, és az „aknamunkát, bomlasztást, háttérerőket” is megemlítette. „Sokan el akarnak engem szakítani Erdélytől, mondván, azért indulok Magyarországon, mert elhagytam Erdélyt. Victor Ponta miniszterelnök az RMDSZ mellett foglalt állást, minden más magyart perifériára kényszerít. Az MPP afelé tart, hogy az RMDSZ egyik frakciója legyen, amolyan női tagozata. Másfél évet dolgoztunk azon, hogy ismét létrejöjjön a magyar összefogás listája. 2007-ben függetlenként, 2009-ben összefogással jutottam be az EP-be, mindkétszer 9 százalékot ért el a magyarság. Most koalíciót akartunk, de erre nem volt fogadókészség. Azért vállaltam az újabb mandátumot, hogy mentsük az erdélyi magyar képviseletet, ha az RMDSZ netán nem jutna be. Én ízig-vérig erdélyi képviselőnek érzem magam, és nem csorbul a hivatásom azáltal, hogy a néppárti csapattal a magyar érdeket is képviselem” – mondta Tőkés László, aki Marosvásárhely után Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is fórumot tart. Gáspár Botond. Székelyhon.ro 2014. június 3.Már csak Vass Levente maradtMár csak Vass Levente várja államtitkári kinevezését, miután hétfőn Victor Ponta miniszterelnök aláírta a Nagy Zoltán Levente és a Horváth Levente Ákos kinevezéséről szóló határozatokat. A marosvásárhelyi Studium Alapítvány ügyvezetőjét, Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter tanácsadóját, Vass Levente urológus főorvost 76 nappal ezelőtt nevesítette az RMDSZ az egészségügyi szaktárca államtitkári tisztségébe, azután, hogy a PSD oldalán a kormányra lépésről döntöttek. Kinevezését azonban mindmáig nem kapta meg, és helyette nem nevesítettek mást, így ő maradt az utolsó az RMDSZ által magas rangú tisztségviselői rangba jelöltek közül akit nem neveztek ki, hétfőn ugyanis Victor Ponta kormányfő aláírta két RMDSZ-es államtitkár kinevezését. Nagy Zoltán Leventét az Országos Környezetvédelmi Ügynökség államtitkári rangú vezetőjének – aki a Tăriceanu-kormány alatt vezette már az ügynökséget –, Horváth Levente Ákost pedig a munkaügyi minisztérium államtitkári tisztségébe nevezték ki. Utóbbi az aradi munkaerő-közvetítő ügynökség aligazgatójaként tevékenykedett, és Arad megye alprefektusi tisztségét is betöltötte már a Tăriceanu- és a Boc-kormányok idején, 2013 augusztusáig pedig egy kormányzati felügyelői tisztséget is betöltött, amikor Victor Ponta leváltotta. A koalíciós megállapodás értelmében az RMDSZ-nek 14 államtitkára vagy államtitkári rangú tisztségviselője lesz a harmadik Ponta-kormányban. Gáspár Botond. Erdély.ma 2014. június 3.Magyarok a magyarokkal a magyarokértA trianoni diktátum aláírásának évfordulóját, június 4-ét 2010-ben az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Ebből az alkalomból a Rákóczi Szövetség a diákok határok feletti kapcsolatépítésére helyezi a hangsúlyt. A Kárpát-medencei magyar középiskolásoknak kínál utazási lehetőséget a budapesti Rákóczi Szövetség minden év június 4-e körül, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A program célja, hogy a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyar középiskolások ellátogassanak egy másik Kárpát-medencei ország településén működő magyar középiskolához, és így minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki a magyar diákok, tanárok, illetve iskolák között. A pályázat feltétele, hogy az utazó középiskolás csoport a Kárpát-medencében legalább egy határt átlépjen és egy másik iskolával közös programot szervezzen. Iskolánként egy autóbusznyi diák utazhat a pályázat keretében, amihez a Rákóczi Szövetség utazási támogatást ajánl fel. Marosvásárhelyről a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Gimnázium diákjai vesznek részt a programban – tájékoztatott a helyi Rákóczi Szövetség elnöke, Benedek Zsolt. „Negyven-negyven diák utazik a program révén. A bolyaisokat Debrecenben a Református Kollégium, a marosvásárhelyi Református Kollégium diákjait pedig az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola fogadja. Vásárhelyre a Bolyaiba zentaiak érkeznek. A fogadó városokban rövid megemlékezéseken veszünk részt, majd városnézés, kapcsolatépítés és ismerkedés következik a három nap alatt, péntektől vasárnapig. A zentaiak megtekintik Marosvásárhely nevezetességeit, majd koszorúznak a temetőben” – vázolta Benedek Zsolt. Hozzátette, a diákutaztatási program nagyszerű lehetőség a magyar-magyar kapcsolatok ápolására. „A kirándulás lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar iskolák diákjai elhagyják az országhatárt és felvegyék a kapcsolatot egy másik országban található magyar iskolával. Ezek a kirándulások erősítik a nemzeti öntudatot, annál is inkább, mert június 4-e körül kerül erre sor” – fogalmazott a történelemtanár, akitől azt is megtudtuk, hogy a marosvásárhelyi diákok hasonló céllal évente legalább kétszer átlépik az országhatárt. A Magyar Országgyűlés 2010-ben fogadta el a XLV. törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről. A jogszabály 3. paragrafusa kimondja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ennek szellemében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Marosvásárhelyi események Marosvásárhelyen a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megemlékezést szervez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete június 4-én 17 órától a Bolyai téri unitárius templom udvarán. Az emlékünnepségen részt vesznek a történelmi egyházak képviselői, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor, valamint kiemelt vendége Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. A megemlékezésen ünnepi műsorra is sor kerül, a Református Kollégium Vegyeskara is fellép, elhangzik Kárpáti Piroska Üzenet Erdélyből című verse Nagy Árkosi Árpád tolmácsolásában. Az egyórás megemlékezés után levetítik az egyházközség tanácstermében Koltai Gábor Trianon című filmjét. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom marosvásárhelyi szervezetei, valamint az Új Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakasza a trianoni diktátum aláírásának évfordulóján szerdán 17.30-tól tart megemlékezést a református temetőben a Világháborús Hősök emlékművénél. Gáspár Botond. Székelyhon.ro 2014. június 12.Nézetkülönbség Székelyföld és a Victoria palota közöttHat kérdést tartalmazó nyílt levelet írt a Székely Nemzeti Tanács elnöke Románia miniszterelnök-helyetteséhez, miután két ügyben is világossá vált, hogy a Victoria palotából teljesen másképp látszik a törvényesség és a magyarság helyzete, mint az autonómiáért harcoló Székelyföldről. A bukaresti fellebbviteli bíróságon múlt héten – június 5-én, csütörtökön – került sor a Székely Nemzeti Tanács által Victor Ponta miniszterelnök, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, Crin Antonescu egykori szenátus-elnök és Traian Băsescu államfő ellen benyújtott diszkriminációs kereset újabb tárgyalására, az ügyet azonban érdemben nem vitatták meg, hanem halasztás történt – ismertette június 11-ei marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az SZNT elnöke, Izsák Balázs. „Mivel Liviu Dragnea csak egy példányban iktatta a tizenegy oldalas válasziratát, ezért a bíróság kötelezte, hogy azt velünk is közölje, ezért csak most tudok erről érdemben tájékoztatást nyújtani. Az világos, hogy a bukaresti kormány ezt a kérdést teljesen másként látja, mint mi. Az iratban a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos kormányterveket ismertetik, és szerintük egyetlen európai jogszabály sem kötelezi őket arra, hogy a magyar többségű régiónak autonómiát biztosítsanak. Ez a tizenegy oldalas dokumentum sem győzött meg arról, hogy nincs igazam, tehát a diszkrimináció létezik” – fogalmazott Izsák Balázs. Végül egy másik alperes, Victor Ponta kérését kivizsgálandó, halasztottak a perben, az újabb időpont szeptember 18. A miniszterelnök ugyanis kifogással élt, mert szerinte az SZNT a törvényes 15 napon túl, tehát késve nyújtotta be a keresetet. „Az Országos Diszkriminációellenes Tanács határozatát mi január 13-án kaptuk meg, a fellebbviteli bíróságon pedig január 24-én iktatták a panaszunkat. Ez nem több mint 15 nap, legalábbis Marosvásárhelyen, a Victoria palotában lehet, hogy másképp számolnak. Továbbá mi kértük a fellebbviteli bíróságtól, hogy kérje ki az Európai Unió luxemburgi bíróságának véleményét, amolyan előzetes döntést, értelmezést, erre ugyanis ilyen ügyekben lehetőség van, de Ponta és Dragnea ez ellen is kifogást emelt, mondván, hogy ez nem kötelező. Világosan látszik, hogy a román kormányfő nem akarja, hogy a bíróság az ügyet érdemben tárgyalja, és azt sem, hogy a luxemburgi bíróság asztalára kerüljön” – ismertette Izsák Balázs. A szóban forgó per közvetlen kirobbantó oka, hogy Ponta, Dragnea, Antonescu és Băsescu a közigazgatási átszervezés kapcsán egyaránt azt mondta: kizárt, hogy magyar többségű közigazgatási egység jöjjön létre Romániában. Az SZNT továbbá a napokban megkapta a román kormány válaszát a március 10-ei Székely Szabadság Napján megfogalmazott beadványra – miután írásban figyelmeztette a kormányt válaszadási kötelezettségére –, és úgy vélik, ennek sok eleme nem felel meg a nemzetközi joggyakorlatnak. „Örülök, hogy immár van írásos válasz, amely elég részletes és tételesen elemeznünk kell. Arra hivatkoznak, hogy nincs olyan kötelezettségük, hogy autonómiát biztosítsanak a kisebbségeknek. Viszont az uniós előírások egyértelműen leszögezik, hogy új közigazgatási egységek kialakításakor figyelembe kell venni a kulturális, történelmi adottságokat is, Románia pedig egyoldalú kötelezettséget vállalt ennek teljesítésére, és a csatlakozáskor tett vállalások kötelezőek a tagországokra nézve” – mondta az SZNT-elnök. Ezekben az ügyekben fordultak nyílt levélben Kelemen Hunor miniszterelnök-helyetteshez, „tekintettel arra, hogy az RMDSZ tagja Románia kormányának”. Hat kérdést tettek fel, amelyek Izsák szerint közérdekűek, és a válaszok a közösségre, a nyilvánosságra tartoznak: a választ egyeztette-e a kormány illetékese az RMDSZ-szel; mit fog tenni azért, hogy Románia teljesítse vállalt kötelezettségeit, tegyen eleget a felszólításoknak, és önálló fejlesztési régióvá váljon Székelyföld; vessenek véget a székely jelképek üldözésének; rá tudja-e venni koalíciós partnerét, hogy visszavonja az SZNT polgári kezdeményezése perében tett beavatkozását? Nem tudni mikor bocsátják közvitára az RMDSZ autonómia-tervezetét Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint „csak részben helyes azok álláspontja, akik a kormány nevében megírták az SZNT-nek címzett válaszlevelet”. A politikus rámutatott, valóban nincs olyan kötelező érvényű nemzetközi egyezmény, amelyik az Európai Unió bármelyik tagállamát arra kötelezné, hogy a területén belül szavatolja a területi autonómiát. „Az más kérdés, hogy Európában számtalan államban van autonóm régió, és hogy az autonómia még a román értelmező szótár szerint sem azonos a szegregációval” – fogalmazott a képviselő. Márton Árpád (fotó) ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a válaszlevél szerint a nemzetközi jog csupán a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogait szentesíti, amelyeket másokkal együtt is lehet gyakorolni. „A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, melyet Románia is ratifikált, tulajdonképpen kollektív jogot szavatol, vagyis, hogy a kisebbségeknek joguk van a teljes körű nyelvhasználathoz. Ehhez képest a román jogászok azt mondják, hogy ez egyéni jog” – mondta a politikus. Márton Árpád a Krónika kérdésére nem tudta megmondani, hogy az RMDSZ által készített autonómia-törvénytervezetet mikor bocsátják közvitára, majd ezt követően mikor kerül a parlament asztalára. „A Magyar Polgári Párt politikusaival, de az RMDSZ-en belül is vitázunk a technikai részletekről, elsősorban arról, hogy milyen területről beszélünk a Székelyföld esetében. A másik kérdés, hogy mennyire kell illeszkednie a tervezetnek a jelenlegi alkotmányos kerethez, és hogy milyen garanciákat, védelmet kell nyújtani a kisebbségbe kerülő románoknak” – magyarázta, Márton Árpád szerint az RMDSZ több változatot is kidolgozott, ezek mindegyike a jelenleg hatályos dél-tiroli jogi norma elveit, megoldásait veszi alapul. „Ha Izsák Balázsnak lett volna türelme végigolvasni, láthatta volna, hogy annak a törvénynek a cikkelyeit fordítottuk le, és ahol kellett, behelyettesítettük a román törvénykezésben a megfelelő kifejezéssel. A tervezetek közötti különbségek csupán technikai részletek” – részletezte az RMDSZ parlamenti képviselője. Hozzátette, Izsák Balázs kifogásai nem helytállóak azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ tervezete szerint olyan román vidékeket csatolnának a Székelyföldhöz, melyek soha nem tartoztak ide. „A tervezet leszögezi, az autonóm terület létrehozását követő hat hónapban népszavazáson dönthetnek azok is, akik csatlakoznának, és azok is, akik nem kívánnak a Székelyföldhöz tartozni” – tette hozzá. Bíró Blanka, Gáspár Botond. Székelyhon.ro 2014. június 18.Vár legyen a Cetății sétány!A kétnyelvű utcanév-táblák kihelyezéséért szervezett villámcsődületet szerdán délelőtt egy kezdeményező csoport Marosvásárhelyen, sokatmondóan éppen a „B-dul Cetății sétány” feliratú tábla alatt. Üzenetük: valós kétnyelvűséget kérnek, hiszen ez csak szándék kérdése, a törvényes keret adott. Marosvásárhelyi magyar ajkú lakosok, a Kétnyelvű utcanév-táblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő ügy kezdeményezői szerveztek villámcsődületet, azaz flashmobot szerda délelőtt a Vár sétány alsó részén, a Rákóczi szobornál. Nyakukban a Plătitor de taxe, Protecția minorităților és Votant UDMR, illetve Adófizető, Kisebbségvédelem és RMDSZ-szavazó feliratú táblákkal elmondták: adófizetők, de csak ennyit kapnak a pénzükért; anyanyelvükön nem szerepel az utcanév; itt nem alkalmazzák a romániai példaértékű kisebbségvédelmet. Ezután molinón hirdették az RMDSZ Minden magyar számít szlogenjét, illetve Dorin Florea polgármester Marosvásárhely, a harmónia városa jelmondatát. A csoport szóvivője, Barabás Miklós a Székelyhon.ro-nak elmondta, az 1989-es politikai fordulat óta, vagyis huszonöt éve még mindig nincs valós kétnyelvűség Marosvásárhelyen, ráadásul az elmúlt egy hónapban – amióta a kezdeményező csoport létrejött – sem történt előrelépés az ügyben. „Az érintett politikusok hárítanak, a sajtón keresztül üzengetnek, de semmi változás nem történt. Az ügynek két vetülete van: a magyar érdekvédelmi szervezet marosvásárhelyi vezetője azt nyilatkozta, hogy a probléma meg van oldva, holott mindenki láthatja a szomorú valóságot, ebből azt következtetjük, hogy ez számukra nem prioritás. Másrészt a polgármester úgy állítja be magát a nyilvánosság előtt, hogy a magyar közösséget is képviseli, de a kétnyelvű utcanévtáblák esetében arra hivatkozik, hogy kihelyezésükre nincs törvényes lehetőség, márpedig van. A közigazgatási törvény és a Románia által ratifikált, 2008. május elsejétől kötelező Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája is szabályozza ezt a kérdést” – ismertette Barabás Miklós. A csoport álláspontja szerint Marosvásárhelyen egyfajta „ál-kétnyelvűséget” ültettek gyakorlatba, amelyben az utca, a tér, a sétány felirat ugyan megjelenik magyar nyelven, a köztér neve viszont nincs lefordítva. Marosvásárhely környékén is több településen megoldották ezt a kérdést a hatóságok, Marosszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Marosszentannán, Nyárádszeredában, Bihar megyében Élesden, Kolozs megyében Bánffyhunyadon és Kisbácson, de még Hunyad megyében is Csernakeresztúron. Megkerestük az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökét, Marosvásárhely alpolgármesterét, Peti Andrást is, aki elmondta: amikor azt mondta, hogy a kétnyelvűség el van intézve, arra célzott, hogy a helyi önkormányzat minden törvényes lépést megtett ezért. „A kétnyelvűségre megvan a törvényes keret. Mai napig érvényes a 2001-es határozat, és 2007-ben hivatalosan is elfogadta a testület a kétnyelvű utcanév-jegyzéket. Azóta mintegy 45 utcának adtunk nevet, és a helyi tanácsi határozatokba mindenik románul és magyarul is bekerült. A kivitelezés az más kérdés, de azon leszek, hogy jövő héttől kikerüljenek a valós kétnyelvű utcanév-táblák” – mondta a Székelyhon.ronak Peti András. Hozzátette, alpolgármesterként ez a kérdés is kiemelten fontos, és az anyanyelvhasználat terén több siker is született: tanulmányi oklevelek, víkendtelepi rádió, tanintézmények kétnyelvű táblái, a 7. és 8. osztályosok felmérése magyar nyelvű kérdőíven, vagy a biztonságos és civilizált közlekedés ismertetői magyar nyelven. Gáspár Botond. Székelyhon.ro 2014. június 24.MPP: az autonómia-tagadók 1918. december 1-jét kérdőjelezik megAnnak ellenére, hogy elutasító, pozitív jelentőségű Victor Ponta válaszlevele a március 10-ei Székely Szabadság Napján megfogalmazott petícióra. Továbbá azok, akik tagadják a székelyek autonómiához való jogát, a gyulafehérvári nyilatkozatnak mondanak ellent – véli az MPP. „A miniszterelnök válaszolt a petícióra, és bár elutasító, üdvözlendő, mert áttörést jelent. Ez az első alkalom, amikor Románia kormánya választ küldött ebben a kérdésben, párbeszéd kezdődhet” – mondta keddi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Biró Zsolt MPP-elnök. Ismertette, Victor Ponta miniszterelnök szerint Románia nem vállalt kötelezettséget arra, hogy Székelyföldnek autonómiát biztosítson. „Az Európa Tanács 1993. évi 1201-es számú ajánlása ezt előírja, ennek betartását pedig vállalta Románia, amikor 1997-ben ET-tag lett. De van egy saját vállalása is erre vonatkozóan a román közösségnek: 1918. december elsején a gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet tettek arra, hogy az együtt élő népeknek joguk van az önrendelkezéshez, ráadásul a későbbi béketárgyalások során több hivatkozás történt erre a nyilatkozatra. Aki tehát tagadja az autonómiához való jogot, az 1918. december elsejét kérdőjelezi meg” – fogalmazott Biró Zsolt. Azt is elmondta, hogy a következő napokban, hetekben az MPP székelyföldi szervezetei határozattervezeteket nyújtanak be azokhoz az önkormányzatokhoz, ahol az SZNT határozattervezete még nem került napirendre. Eddig tizenegy település fogadta el, hogy a Székelyföld nevű régióhoz akar tartozni, az első, Gyergyószentmiklós pedig már választ is kapott az Európa Tanácstól – az SZNT azt kérte, hogy mind a 153 székely önkormányzat fogadja el ezt az elvi határozatot. „A nemzetközi közvélemény elé kell terjeszteni. Székelyföld autonómiából nem engedünk, és ha kell, egyre radikálisabban fogjuk ezt kérni. A Hargita és a Kovászna megyei prefektusok megvétózták, alaptalanul, mert a határozat nem jár sem költségvetési, sem jogi vonatkozással, ezért nincs is, amit megtámadjanak. Csupán annyit fejez ki, hogy Székelyföldnek van elképzelése saját jövőjéről” – mondta az MPP elnöke. Gáspár Botond. Székelyhon.ro 2014. június 25.Politikai „taburombolás” Vass LeventétőlTaburombolónak szánt sajtótájékoztatót tartott Marosvásárhelyen Vass Levente, az RMDSZ SZKT-jának tagja, akiről 2012-ben hónapokig úgy tűnt, a marosvásárhelyi magyarság közös polgármesterjelöltje lesz. Az urológus főorvos új alapokra helyezné szervezetében a politizálást. „Marosvásárhelyen inkább suttogva, elharapva szokás elmondani dolgokat. Nem tisztán, egyenesen, alannyal és állítmánnyal. Ahhoz, hogy a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar politika ismét elvárásaink szintjén teljesítsen, meggyőződésem, hogy újra kell kövezni a politizálás útját” – kezdte szerdai sajtótájékoztatóját Vass Levente, majd az asztalra kitett három macskakőre és a rájuk vésett kulcsszavakra mutatott. Marosvásárhelyre költöznek az RMDSZ-platformok „Marosvásárhely: szövetségi város”, állt az első kövön. „Ha Marosvásárhely stratégiai fontosságú az RMDSZ számára, fontos szimbolikus erővel rendelkező frontváros, akkor elvárható, hogy néhány szövetségi szintű intézmény is itt tevékenykedjen. Erősítsük meg Marosvásárhely politikai és regionális központi szerepét. Éppen ezért az RMDSZ-platformok országos központjukat Marosvásárhelyre telepítik. A Platformok Konzultatív Tanácsának intézménye itt fog működni, itt fognak a platformok vezetői rendszeresen találkozni, innen történik az ügyvezetés a megyei, területi szintekre” – jelentette be, hozzátéve, hogy az öt platform – kereszténydemokrata, nemzeti szabadelvű, romániai magyar kisgazda és kisvállalkozói, Szabadelvű Kör, szociáldemokrata – ehhez nem kér plusz költségvetést, és ezt az SZKT-n már be is jelentették. Mérhető felelősség Továbbá Vass szerint komoly, követhető, számszerűsített felelősségvállalást kell bevezetni az RMDSZ-ben. „Eddig meg lehetett találni a kiskapukat a számonkérés alól: egységretorika, kisebbségvédelem, részsikerek eredményként való bemutatása. Változtatni kell a mutatókon, amelyek azonnal hatállyal bírnak, mint például az elért szavazatszám, százalék, bejuttatott tanácsosok száma. Azzal is fel kell hagyni, hogy a mindenkori helyi vezetők a listák elején szerepeljenek, ehelyett az utolsó helyen kellene állniuk, és ha nem érik el a célt, akkor távozniuk kellene. Ne húzó-, hanem tolóerői legyenek a listáknak” – mondta Vass Levente, aki szerint cinikusság volt a májusi EP-választások eredményei után sikerről beszélni az RMDSZ-ben, hiszen Marosvásárhelyen 30 százalékos volt a csökkenés a 2009-es EP-választásokhoz képest, miközben országos szinten „csak” 18 százalék. „Marosvásárhely: szövetségi város, Korlátozott mandátumszám és Felelősségvállalás. Ez lenne az első olyan három kő, amit szerintem be kell építeni az RMDSZ renoválásakor. Kongresszus előtti évben vagyunk, itt az ideje az elvi vitáknak és elengedhetetlenek a közviták is, be kell vonni a lakosságot” – fogalmazott. Újságírói kérdésre elmondta, továbbra is számít az államtitkári kinevezésére – ő az egyetlen, akit még nem nevezett ki Victor Ponta, holott az RMDSZ Vasst javasolta a kormányralépéskor kialkudott egészségügyi minisztériumi tisztségre –, de a „jó munkához idő kell”. Gáspár Botond. Székelyhon.ro 2014. július 14.Székelyföldi autonómia pártpolitika felettA Székely Nemzeti Tanács öt hónappal ezelőtt intézett felhívást Székelyföld önkormányzataihoz, hogy tanácsi határozatban nyilvánítsák ki autonómia- és összetartozás-igényüket. Eddig tizenöt település tett ennek eleget, közülük továbbra is csak egy Maros megyei. Továbbra is csupán egy Maros megyei település, Makfalva önkormányzata fogadott el határozatot arról, hogy az autonóm Székelyföld régióhoz akar tartozni közigazgatásilag, ahol a román mellett a magyar is hivatalos nyelv, és ebbéli kérését eljuttatta a bukaresti és az Európai Uniós hatóságokhoz is. Az SZNT öt hónappal ezelőtti felhívásának eddig összesen tizenöt önkormányzat tett eleget: Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Szentegyháza. A Székely Nemzeti Tanács arra kérte a települések vezetését, hogy „határozatban nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösségek igényét az autonómiára, és tegyék láthatóvá a nagyvilág számára: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni”. „Ezzel a tizenöt székely önkormányzat a pártpolitikai viták fölé emelte Székelyföld autonómiájának és egységének ügyét. A szavazáson részt vevő és a határozatot megszavazó román nemzetiségű önkormányzati képviselők megértették, hogy a határozatoknak sem tartalma, sem célja nem irányul sem a székelyföldi románság, sem Románia ellen, viszont olyan közös célt fogalmaztunk meg, amely Székelyföld minden lakójának egyformán a javát szolgálja. Az elfogadott határozatok eljutottak Románia kormányához és parlamentjéhez, az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez” – tájékoztatott közleményében az SZNT elnöke, Izsák Balázs. Továbbá megtudtuk, hogy az uniós hatóságok is napirendre tűzték az ügyet, vagyis egyre ismertebb lesz Székelyföld autonómia-igénye: az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának monitoring bizottsága július 3-i kisinyovi ülésén, amelyen jelen volt Makfalva és Gyergyószentmiklós polgármestere is, a kérdés érdemi tárgyalását elhalasztották, hogy a bizottság alaposabban tájékozódni tudjon. Továbbá válaszok érkeztek Románia kormányától és parlamentjétől, amelyekben a határozatok elemzésére, mérlegelésére fogalmaztak meg ígéretet, de ezzel párhuzamosan az érintett megyék prefektusai közigazgatási bíróságon támadták meg az elfogadott határozatokat, és fenyegető figyelmeztetésekkel próbálták visszarettenteni a határozatok elfogadásától a többi önkormányzatot. „A folytatás letéteményese, felelőse a többi 138 székely önkormányzat. Ők azok, akik felerősíthetik a folyamatot, és új lendületet adhatnak azon fórumok munkájának, akik érdemben elkezdtek foglalkozni Székelyföld ügyével. Ők azok, akik a kezdeményezés súlyát akkorára növelhetik, hogy a többi megszólított nemzetközi szervezet is felfigyeljen a székely kérdésre. Meg kell érteniük, hogy az ő megszólalásuk ebben a kérdésben rendkívül fontos és nélkülözhetetlen. A szavuk súlyosabb, hitelesebb, meggyőzőbb, mint bármelyik politikusé, közéleti szereplőé. Együttes megszólalásuk Székelyföld akaratával szembesíti a megszólítottakat, akik innen kezdve velünk együtt felelősek Székelyföld és a székelyek jövőjéért” – áll a közleményben, amely kitér a civil szervezetek szerepére is: levélben fordulhatnak a fórumokhoz, kezdeményezhetnek egy adott községben vagy városban aláírásgyűjtéseket a prefektusok által megtámadott önkormányzati határozatok védelmében, és ezeket is továbbíthatják a fórumokhoz. „Átfogó mozgalmat kell indítani a román kormány közigazgatási reformterve ellen és Székelyföld területi autonómiájáért” – zárta közleményét Izsák Balázs. Gáspár Botond, Székelyhon.ro 2014. augusztus 1.Másképp politizál Vásárhelyen az RMDSZMás hangot ütött meg az utóbbi időben a politizálásban az RMDSZ Marosvásárhelyen. Sok még a teendő, de a normalitás felé tartanak, jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei elnöke az elmúlt hetek román és magyar vonatkozású ügyeire utalva. „Nem volt pozitív téma, pozitív üzenet, amiről az elmúlt időszakban beszámolhattunk volna, márpedig úgy gondolom, hogy most, amikor a politika válságban van, erre van szükség. De íme, több hónapos egyeztetés után elértük: lehet másképp is politizálni Marosvásárhelyen, és amikor ezt mondom, akkor a román és a magyar politikumra is gondolok. Korábban szélsőségek fogalmazódtak meg, mint például hogy magyar nemzetiségű román állampolgár nem lehet Maros megyében iskolaigazgató vagy közintézmény-vezető. Változás történt, és a továbbiakban is ezt az irányt követhetjük még akkor is, ha indulatosabb időszak következik az államfőválasztás miatt” – mondta Brassai Zsombor, majd átadta a szót a szövetség helyi elnökének, Peti András alpolgármesternek, aki a Marosvásárhely a jövő városa elnevezésű új politikai programot ismertette. „Ez az új hangulatról szól, amikor a különböző nemzetiségek jól érzik magukat egymás mellett, kölcsönös tiszteletben élnek, és ez a magyar és a román közösséget egyaránt megerősíti” – vázolta a program lényegét Peti. Elmondta, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium ügyében megtalálták a legmegfelelőbb, kompromisszumos megoldást, 36 év után leaszfaltozták a Bolyai- sportpályáját, felújították a Bernády korában épült Sportolók utcai 16-os számú, valamint a Besében található óvodát, most következik a Református Kollégium cserealjai óvodájának, valamint Forradalom utcai elemi iskolájának a korszerűsítése, továbbá a Szabadi úti református gyülekezeti ház tatarozása. Ezután a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének folyamatát említette, de a helyi tanácsban az anyanyelvhasználat gyakorlása érdekében vásárolt szinkrontolmács-berendezés és fordító alkalmazására kiírt versenyvizsgáról és a Sütő András-szobornak a Színház térre való költöztetéséről is beszámolt. A Maros megyei prefektus kinevezésével kapcsolatban Brassai Zsombor elmondta, ezt nem befolyásolja a vásárhelyi, a Demokrata–Liberális Párttal való együttműködés, hiszen az országos szintű egyezség eredménye a Szociáldemokrata Párttal. Mint mondta, a tisztségre megtalálták a legmegfelelőbb személyt, Nagy András korábbi szászrégeni polgármestert, és ragaszkodnak a kinevezéséhez, de amennyiben a nagyobbik kormánypárt jobb alkut kínál, hajlandóak erről tárgyalni. Gáspár Botond, Krónika (Kolozsvár) 2014. augusztus 14.Szilágyi Zsolt az erdélyi magyarok igényeit tolmácsoljaAz Erdélyi Magyar Néppárt romániai államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt augusztus 14-én Marosvásárhelyen ismertette: azért vállalta a novemberi megmérettetést, hogy mozgósítsa az erdélyi magyarságot és képviselje igényeiket. „Marosvásárhely nélkül nincs erdélyi magyar politika, nincs megmaradás, ez egy olyan bástyája az erdélyi magyarságnak, amely nélkül nincs jövő a szülőföldön” – fogalmazott a marosvásárhelyi Klastrom (Mihai Viteazul) utcai honosítási irodában tartott sajtótájékoztatón az EMNP alelnöke és államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt, aki már gyerekként megismerkedett a várossal, a víkendteleppel, a bulevárddal, a Somostetővel, később egyetemistaként időzött többször a településen. A politikus indulását a novemberi megmérettetésen felelősségnek, közösségszolgálatnak nevezte, annál is inkább, mivel 1996 óta – amikor az erdélyi magyarság először állított romániai államfőjelöltet – először fordul elő, hogy két magyar nemzetiségű személy is részt vesz a választásokon. „Ilyenkor lehetőség nyílik intenzív politikai kommunikációra, amikor az erdélyi magyarság elvárásait ismertetni lehet. Mindeddig Székelyföld autonómia-igényét nem sikerült országos szintre emelni, államfői kampányba bevinni, most ezt teszem. 2012 decemberében vázoltuk elképzelésünket Románia átszervezéséről, föderalizálásáról. Kétségtelen, hogy szövetségi államként Erdély és az ország is sikeresebb lenne, a magyarságnak élhetőbb otthona lehetne. Ha Svájc, Ausztria, Németország vagy az Amerikai Egyesült Államok elégedettek a föderális államszerkezettel, akkor valószínűleg Románia is nyerne az átalakítással. Erdély sokkal jobban teljesítene egy szövetségi államban, ahol a német minta alapján az adók, illetékek egyharmada maradna helyben, egyharmada a tartományban és egyharmada menne a szövetségi kasszába. Érvényesülne az aki többet dolgozik, az éljen kicsit jobban elv, és a korrupcióra is hathatós válasz lenne a fiskális föderalizmus” – fogalmazott Szilágyi Zsolt. Szerinte két magyar jelöltnek is annyi esélye van, mint egy magyar indulónak az államelnök-választásokon, de a kettő több mint egy alapon több szavazatot tudnak megmozgatni, és amennyiben több magyar megy el választani, akkor nő a magyarság szavazati súlya, és kérésére felfigyelnek akár külföldön is. Most nincs 5 százalékos küszöb, az egész ország egyetlen választókerület, tehát tényleg minden szavazat ugyanannyit ér. „Jelöltségem nem egyéni és nem pártügy, hanem azoknak az ügye, akik hisznek abban, hogy Erdély többet érdemel, hisznek Székelyföld autonómiájában, ahol meg lehet maradni magyarnak, és hisznek a jobb életben. Nem valaki ellen, hanem a magyar közösségért indulok” – ismertette a néppárti alelnök, aki elmondta: az elmúlt néhány napban, amióta gyűjtik az aláírásokat, sokan biztosították támogatásukról kézjegyükkel, és a szeptember 23-ai határidő előtt meglesz az induláshoz szükséges 200 ezer aláírás, amelyeket több ezer önkéntes gyűlt. „Ha nem most, akkor mikor? Ha nem mi, akkor ki?” – mondta az indokról egyik kollegáját idézve Szilágyi, aki Cseh Gábor Maros megyei EMNT-elnök szerint minden idők legjobb államelnök-jelöltje. Szilágyi Zsolt indulását az államfőválasztáson a Klastrom utcai irodában naponta 9 és 17 óra között lehet aláírni, az önkéntesek pedig már utcákon, illetve lakásokon kopogtatva és falvakon is gyűjtik a támogatásokat – ismertette Portik Vilmos megyei Néppárt-elnök. Gáspár Botond Székelyhon.ro 2014. augusztus 18.Hétszáz éves a négytornyú SzőkefalvaA Vámosgálfalvához tartozó, Dicsőszentmártontól három kilométerre a Kis-Küküllő bal partján fekvő Szőkefalva első írásos említése 1314-ből való. A település 700 éves fennállásának alkalmából ünnepségsorozatot rendeztek. település 700 éves fennállásának alkalmából ünnepségsorozatot rendeztek. A szőkefalvi Petrichevich-kastély „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn” – ez a Széchenyi István-idézet vezérelte a szőkefalvi magyar közösséget, hogy méltóképpen megemlékezzenek arról, hogy a település immár hét évszázada jelent számukra otthont. A falu eredete, keletkezésének ideje ismeretlen. Az első feljegyzés 1314-ből maradt fenn, de az eredetmondák sokkal régebbi világot elevenítenek fel. Varga Sándor római katolikus plébános 1912-ben ezt írta az egyházközség Domus Historiájába: „... a falu hajdan Magyarsáros felé nyúló völgyben feküdt és a lakosok által űzött fazékkészítésről Fazakasfalvának neveztetett, később a Kis-Kükóllő déli partjára helyezték, s bizonyos Szőke nevű telepedő után kapta a Szőkefalva nevet; termékeny talaja van, mely mindennemű gyümölcsöt és bort terem, de erdeje nincsen...”. 1314-ben Terra Zeuke néven, az 1370-es iratokban Zenkefalua, 1374-ben Zenkeffalwa, 1453-ban Zewkefalva és 1587-ben Zeokefalwa néven említik, 1698-ban már Szőkefalva, 1750-ben Szeuka, 1854-ben Szőkefalva, németül Dunkeldorf. Nevét és függetlenségét 2007-ben kérte és kapta vissza, addig csupán Vámosgálfalva részeként szerepelt a közigazgatási dokumentumokban – ismertette a Székelyhonnal az RMDSZ helyi elnöke, az iskola udvari évfordulós ünnepség egyik szervezője, Mátyás Sándor. Négy felekezet, négy pap „Az iskola felújítás alatt áll, s a végsőkig reméljük, hogy nem hiába. Jelenleg óvoda és elemi oktatás van a településen, de a számok azt mutatják, nem sokáig. Nagy Gálfalva és Dicsőszentmárton elszívó ereje” – ismertette Mátyás Sándor, miközben az iskola egyik termében berendezett tájház-szerű kiállítást mutatja. A település életét bemutató régi fényképeket a lakosságtól gyűjtötték össze, a katolikus egyháztól egy 300 éves füstölőt, az ortodoxoktól pedig egy 250 éves könyvet is kaptak a tárlathoz. „Érdekesség és ritkaság, hogy Szőkefalvának négy temploma van, négy helyben szolgáló pappal: református, ortodox, unitárius és katolikus” – mondta a közösségszervező, amikor belépett a terembe Szász János alpolgármester, aki szerint a régi értékek közül sok mindent eladtak már az öregek, de például sikerült megmenteni és kiállítani egy citerát az 1870-es évekből. „Sajnos a Petrichevich-kastélyt sem kaptuk vissza, se nem a településé, se nem magyar emberé, hanem havasalföldi cég tulajdona” – fogalmazott az 1300 lelkes, 60 százalékban magyarok, 30 százalékban románok és 10 százalékban cigányok által lakott település alpolgármestere. Az első népesség-összeírás 1720-ból való: ekkor Szőkefalván 11 nemest, 16 jobbágyot, 1 zsellért, 10 egyebet írtak össze. Bem-csata, Mária-jelenés Az utókornak két híres szőkefalvit említenek: az 1761-ben született Újfalvi Krisztina költőnőt, és az 1780-as születésű Sükei Imre református lelkészt, a bukaresti magyar református gyülekezet alapítóját. „Szőkefalva zsellérfalu volt, ezért több kúria, kastély található itt. Az emberek főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, később sokan a dicsői kombinátban és az üveggyárban dolgoztak” – vette vissza a szót Mátyás Sándor. Megtudtuk, 1849. január 17-én Szőkefalva és Gálfalva határában csaptak össze Bem tábornok és Puchner csapatai, a Puchner vereségével végződött csatában elhunyt Szabó László hadnagy sírját pedig minden évben március 15-én megkoszorúzzák. 1995 és 2005 között huszonhárom, világszinten egyedülálló Mária-jelenésről számoltak be az illetékesek: egyetlen vak látnok volt a világon, Márián Rózsika, akinek megjelent Szűzmária. Ebből az alkalomból minden év június 17-én zarándoklatot szerveznek és minden hónap 17-én megemlékeznek erről – tették ezt augusztus 17-én is –, augusztus 18-án pedig a településhez kötődő báró Wesselényi Margit születésnapja van – ezért most tartották a 700 éves ünnepséget, a következő Wass Albert-idézet jegyében: „Jön ezer új Kőmíves Kelemen,/ki nem hamuval és nem embervérrel/köti meg a békesség falát,/de szenteltvízzel és búzakenyérrel/és épít régi kőből új hazát”. Gáspár Botond, Székelyhon.ro 2014. augusztus 20.Lobogott a piros-fehér-zöld Marosvásárhely központjábanElőször vonták fel 1989 után a magyar nemzeti lobogót marosvásárhelyi köztéren augusztus 20. alkalmából. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerdai rendezvényén ezernél több magyar gyerek, család és idős ember ünnepelte az államalapítót és az új kenyeret. Magyaros, hazafias dalok szóltak a hangszóróból, a Színház tér lépcsőin pedig a magyar, a román és a székely zászló lobogott, háttérben a helyi rendőrség és a csendőrség ügyelte az ünneplő közösség biztonságát. A Hunyadi László által alkotott Szent István-mellszobor, valamint a Szent Korona Szabó Albert által kidolgozott mása és a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyerek mellett felsorakoztak a gernyeszegi 15-ös huszárezred tagjai Balogh József főkapitány vezetésével, a történelmi egyházak, illetve Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának és az EMNT képviselői, valamint Toró T. Tibor néppárti elnök és Peti András RMDSZ-es alpolgármester. A Hajdó Károly által vezetett Soli Deo Gloria a tömeggel együtt énekelte a Szózatot (zenei kíséret nélkül, hogy belezengtek a környékbeli házak), majd Bokor Barna műsorvezető lépett a „makrancoskodó” mikrofonhoz. Elmondta, augusztus 20. nemcsak Magyarország, hanem a nemzet ünnepe, ráadásul 1949 óta az Új kenyér ünnepe is – ezt sem kapta „olcsón” a magyarság, az ünnepért is meg kellett küzdenie. Bokor Barna szerint „ma már sokszor a mindennapi kenyeret is manipulálják, de remélhetőleg nem válik virtuális kenyérré, mint oly sok minden, hanem megmarad ehető, tápláló, organikus kenyérnek”, hiszen „Szent István tanításai hitelesek, érvényesek ma is, sőt egyre inkább azok”. Az EMNT a tavaly szervezett első Szent István ünnepen megígérte, hogy idén a Színház térre várja a marosvásárhelyi magyarságot, és íme, 1989 után először köztéren tartották az augusztus 20-át. Az EMNT Maros megyei elnöke, Cseh Gábor egy afgán közmondással kezdte beszédét: „a kitartás keserű, de a gyümölcse édes”. Szerinte a szentistváni akarat egyben tartotta a Kárpát-medencében a magyarságot, és ragaszkodnunk kell értékeinkhez, szimbólumainkhoz, és mindahhoz, ami a mienk, most is, amikor értékrombolás zajlik és Marosvásárhely „viharsaroknak” számít. „Adj emberséget az embernek, magyarságot a magyarnak. A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem” – mondta Cseh Gábor a családok, sok gyerek, idősek, férfiak és nők előtt, majd ezzel zárta, üzenve a széthúzó, megalkuvó vezetőknek: „Vigyázzatok a Kárpáthazára/ A hegyekre, a folyókra, a fákra/ Várromokon hunok lábnyomára/Országházban a Szent Koronára” (Friedrich Klára: Rovásíró gyerekeknek). Farkas Balázs konzul szerint augusztus 20. üzenete az, hogy milyen államot teremtettek elődeink, és milyent szeretnénk utódainknak hagyni. „Szent István független, keresztény magyar államot teremtett. A jövőben is őrizzük meg a szolidaritást az itt élő nemzetek között. Keresztény Európát akarunk most is, mert csak ennek van értelme” – fogalmazott, kiemelve, hogy immár nem határon túli magyar politikáról, hanem egységes nemzetpolitikáról beszélhetünk. A továbbiakban a beresztelki Lángvirág, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria, illetve Samu Imola, Kilyén Ilka, Ritziu Ilka Krisztina és Bokor Barna népdalokat és szavalatokat adott elő, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották az életet, otthont, megélhetést jelképező új kenyeret, és szétosztották a résztvevőknek Tőkés Tibor világbajnok pékmester 20 és 30 kilós, igencsak ízletes kenyereit. A rendezvény a Székely himnusz és a Himnusz eléneklésével zárult. Rendbontás nem történt, ünnep volt a javából. Gáspár Botond, Székelyhon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
